Napelem mint befektetés?

A napelem jobb befektetés mint az állampapír

2013: A napenergia éve Magyarországon

solarpv3.jpg

Az elmúlt néhány évben számos ország bőkezű támogatási rendszert léptetett életbe a megújuló energiaforrások, köztük a napelemes áramtermelés elterjesztésért. Németország, OlaszországSpanyolország hatalmas, 10-20 évre szóló,  évi kb. 20 milliárd eurós támogatási vállalásokat tettek. A hatás nem maradt el. Befektetők, vállalatok és számtalan háztartás Európa szerte több, mintfélszázezer(!) megawattnyi napelemet telepített, csak Németországban 100 milliárd eurótól nagyobb értékben!

Happy_Solar_House_001-sm.jpg

A gyártók, a telepítéssel foglalkozó cégek dúskáltak a megrendelésben, érvényesült a méret-hatás, volt pénz, lehetőség kutatás-fejlesztésre, folyamatosan javult a hatékonyság, ezzel együtt pedig estek az árak. A dolgok persze nem úgy alakultak, ahogy azt a megújuló energia forradalmat elindító Németország szerette volna. Magától értetődően abban bíztak, hogy a napenergiában világviszonylatban is úttörő német  cégek majd folyamatos export megrendelésekkel fogják a német gazdaságot élénkíteni. Ehelyett egyre több ázsiai és főleg kínai vállalat lépett be a napelemes piacra. Gyilkos árverseny kezdődött, kereskedelmi háború, amelyet a németek és egész Európa is elvesztett, mert hiába voltak az európai napelemek jobb minőségűek, a kínaiak sokkal olcsóbbak voltak, és ma is azok. Számtalan cég csődbe ment, olyan nagy német vállalatok, mint a Siemens, vagy a Bosch (eurómilliárdos veszteség mellett) egyszerűen kivonultak a napenergia piacról. Az Európában telepített napelemek közül ma csak minden negyedik-ötödik európai gyártmányú.

solar-pv-price-cleantechnica (1).jpg2012-ben Németországban egy 1 kW-os napelemes rendszer kevesebb, mint 1800 Euróba került.

Eközben Magyarországon napenergia terén az égvilágon semmi sem történt. Csendben, tétlenül néztük, ahogy a magyar gazdaság méretéhez képest gigászi országok napenergiás programjai leszorították a napelemek árát. Sokak bírálták ezért a magyar döntéshozókat, hogy megfelelő támogatási politika nélkül a világ ebben elmegy mellettünk. Igazuk van, tényleg elment. Nálunk nincs szinte minden tetőn napelem, mint Németországban, de nem is kell a magyar háztartásoknak a napelemes támogatások költségét megfizetniük. És az sok lett volna? A megújulós áramtermelés finanszírozására a német háztartások “átállási adót” kénytelenek fizetni a villanyszámlán keresztül, amelynek értéke ma 15 Ft/kWh!

De most, hogy egykori árának töredékéért lehet napelemhez jutni, miért ne csatlakozhatnánk a napenergiát használó országok klubjához? Mindezt a háztartásokat terhelő átállási adó nélkül!

Lehetne? Vizsgáljuk meg!

Az egyik magyar napelemes rendszerekkel foglalkozó cég árlistája szerint, ma egy LG 2 kW-os, hálózatra visszatáplálós rendszer ára mindennel együtt, “kulcsrakészen” 1 607 185 Ft.

lg2kw.png

Tételezzük fel, hogy van ennyi megtakarított pénzünk. Ha felszereltetjük a fenti rendszert, évi 2300 kWh-al kell kevesebb áramot vennünk, ennyivel kisebb a villanyszámlánk, ennyivel több pénz marad a zsebünkben minden évben. És milyen más befektetési lehetőségünk van még? 1,6 millió forintért vehetünk pl.2028-ban lejáró magyar államkötvényt, amelynek hozama most, a vásárlás pillanatában 6,0%. Melyik a jobb befektetés?

Először nézzük meg az egyes évek bevételeit:

penzaram.png

Ha pénzünket állampapírba fektettük volna, minden évben 96 ezer forint kamatbevételt tehetnénk zsebre (a grafikonon kék sáv), egészen 2028-ig, az állampapír lejártáig. Az 1,6 millió forintunkat akkor újra be kell majd fektetnünk a mostanitól valószínűsíthetően sokkal alacsonyabb hozamszint mellett. Így 2028 után jóval kisebb bevételre tehetünk majd szert pénzügyi befektetésünkkel.

Nem így a napelemekkel! A jelenlegi, kb. 46 Ft/kWh-ás villanyár mellett az évente termelt 2300 kWh áram 105 800 Ft-t jelent, amiből levonva a rendszer karbantartásának éves átlagos költségét, 16 720 Ft-ot, 89 080 Ft. megtakarításhoz jutunk (a grafikonon narancssárga sáv), azaz ennyivel marad több a pénztárcánkban. Ez az összeg kicsivel kisebb, mint az állampapírok éves hozama, ám az évek múltával, ahogy az áram egyre drágul, folyamatosan olvad a különbség. 2023 körül rendszerünk már többet fog nekünk megtakarítani, mint amennyit az állampapír befektetésen kereshettünk volna!

A fenti grafikon 2050-ig lett elkészítve. Mint minden előrejelzésnek, ennek az eredménye is a megválasztott paramétereken múlik:

  1. A napelemek kezdő termelése 2300 kWh/év, ami a napelemek degradációja miatt évi 1%-al, 23 kWh-val csökken.
  2. Bár a rendszer gyakorlatilag gondozásmentesen üzemel, néha szükséges karbantartás, a ~40 év alatt inverter csere(ék). A GreenpeaceEnergiaforradalom tanulmánya szerint ennek költsége 38$/kW évente (63. o), azaz 16 720 Ft/év.
  3. A jövőbeni áramárra igen eltérő előrejelzések születtek. Az Európai Bizottságszerint a megújulók széleskörű alkalmazása mellett 2050-re akár 100%-al is nőhet a háztartási áram ára, több atomenergia és szén-dioxid leválasztás mellett 43%-al. Az Egyesült Államokban már sokkal optimistábban látják a jövőt, a U.S. Energy Information Administration előrejelzése szerint -a nem konvencionális földgázkitermelés miatt (is)- 2040-ig csupán kb. 10%-al fog nőni az áramár.
    A fenti számítás során kb. 100%-os áremelkedés lett figyelembe véve, azaz a mostani 46 Ft/kwh-ról kb. 88-ig fog drágulni az áram 2050-ig. (évi 1,8% áremelkedés)
  4. A pénzügyi befektetésen elérhető hozam a jövőben nagy mértékben esni fog Magyarország EU gazdasági fejlettségéhez történő -remélhető- konvergenciája miatt. A 2028-ban lejáró állampapír következtében felszabaduló 1,6 milliós tőkénket már csak az akkor elérhető 3%, majd 2,5%-os kamat mellett fektethetjük be.

napma.png

Tanulság? Rövid távon a 6,0%-os magyar állampapír a jobb befektetetés, de csak akkor, ha pénzünket tartós befektetési számlán fialtatjuk, amivel elkerülhetjük, hogy a kamatadó elvigye bevételünk 16%-át! TBSZ számla nélkül rövid-; közép-; és hosszú távon is a napelem a jobb választás. 2050-re a pénzügyi befektetés összesen 2,5 milliós kamatbevételt hoz, a napelem pedig 3,9 milliós megtakarítást!

 

Összefoglalva: a magyar háztartásoknak tisztán pénzügyi szempontból, bárminemű állami támogatás, pályázat nélkül is racionális döntés napelemes áramtermelésbe fektetni! 2013-ban Magyarországon a napelemes rendszerek megközelítőleg a hálózati árammal azonos áron képesek áramot termelni. Ezzel pedig megvalósult a napelemesek régi vágya, szaknyelven szólva a “grid-parity”.

 

Még mielőtt minden háztartást napelemek felszerelésére biztatnánk, le kell szögezni, hogy nagy mennyiségű napenergia befogadására a hazai villamosenergia-rendszer nem alkalmas. Az alkalmassá tétel pedig nálunk nem (vagy nálunk sem) alkalmazott műszaki megoldások és igen komoly anyagi ráfordítás mellett lehetséges csak, amelyet valakinek szintén meg kell majd fizetnie! Ettől azonban egyelőre nem kell tartanunk. A magyar háztartások sajnos jellemzően nem rendelkeznek megtakarításokkal, így tömeges napelemes beruházásokra a közeljövőben nem kell számítanunk.

Érdekesség képen nézzük még meg, hogy az 1,6 milliós rendszer német körülmények között hogy teljesítene. Németország a lakossági áram díja kb. 76 Ft/kWh, a német 30 éves államkötvények hozama ma 2,24%. Ezekkel a paraméterekkel:

lg2kwnemet.png

Messze-messze a napelem a jobb befektetés…

Akik esetleg napelem vásárlásra adnák fejüket, azoknak egy-két jó tanács: nem egy helyen találkoztam már olyan hirdetéssel ahol egy 2 kW-os rendszert a fenti árhoz képest fél áron kínáltak. Az ajánlatot alaposabban átnézve az nem tartalmazta a telepítés  és a hálózatra csatlakoztatás költségét. Egy másik ajánlatban olyan napelemet kínáltak, amelynek a márkájára interneten rákeresve semmit se találtam! Tartózkodjunk az ilyen cégektől. A napelemen pedig ne spóroljunk. Hiába adnak rá 20 éves teljesítmény garanciát ha a két éve piacon lévő gyártó cég csődbe megy. A napelemes piacon márpedig ez elég gyakori.

Forrás:  http://megujulok-maskent.blog.hu/2013/04/07/megerianapelem

Szóljon hozzá!