Fotovoltaik – hőszivattyú, az új szolártermikus rendszer?

Volker Quaschning, a Berlini Gazdasági és Technikai Főiskola (HTW) megújuló energiák professzora referált a fotovoltaik technológiával történő fűtés témájából a tavaly november 22-23-án Berlinben rendezése került 13. Solarpraxis Fórumon. Már most világossá tette, miért előzhetné le a fotovoltaik a hagyományos napkollektoros rendszereket.

Volker Quaschning meg van győződve arról, hogy a fotovoltaikával történő fűtést már alig lehet feltartóztatni, fotó: Solarpraxis AG/Andreas Schlegel

A 13. Solarpraxis Fórumon Ön beszélt  a „Fotovoltaik, az új szolártermikus rendszer?” témájáról. Mik az Ön fő tézisei?

Ha komolyan gondoljuk a klímavédelemmel, úgy 2040-ig széndioxidmentesnek kell kialakítanunk az energiaellátásunkat. Ez azt jelenti, hogy addig fel kell építenünk egy olyan energiellátást, amely teljesmértékben a megújuló energiákon nyugszik. A fotovoltaik bebizonyította, hogy nagy lehet a kiépítés dinamikája. A klímavédelem érdekében továbbra is 6-7 gigawattot kell évente építenünk, még akkor is, ha a politika egyes része és a nagy energiakonszernek ezt nem szívesen akarják hallani. Szeptemberben szűk 1 gigawatt fotovoltaik-teljesítmény lett Németországban telepítve. Ugyanennek a teljesítménynagyságnak az eléréséhez az egész 2011-es év kellett a napkollektoros (szolártermikus) ágazatnak.

Milyen következménye van ennek?

Ha a szolártermikus ágazatnak nem fog sikerülni rövid időn belül megtízszerezni a telepítési számokat, úgy a fotovoltaikának kell kisegíteni. Nagyon lényeges előnye a fotovoltaikának, hogy messzemenően a megtermelt elektromos energia saját felhasználásával érdemes az alkalmazása és a hő az tulajdonképpen egy mellék(hulladék)termék, ami ezért jóval hamarabb konkurenciaképesebb lehet az olajhoz és a gázhoz mint a szolárterme.

Tehát Ön azt a gondolatot képviseli, hogy fűtsünk a szolárárammal. Mikortól és miért lehet ez értelemszerű?

A szövetségi kormány 52 gigawattos plafont határozott meg a fotovoltaikának és még büszkék is rá. A jelenegi EEG szerint azután nem kap többé betáplálási támogatást a fotovoltaik. 2012 szeptember végén már 31 gigawatt volt a hálózaton. Tehát hamarosan el fogjuk érni ezt a plafonértéket. Ezután már csak a sajátfelhasználásra telepített napelemes rendszerek lesznek kifizetődőek. Az érdemleges nagyságú rendszereket tározók nélkül aztán már aligha lehet gazdaságosan üzemeltetni. De mivel a villamosenergia tározós rendszerei pillanatnyilag igen költségesek, kézenfekvő tehát, hogy a költségkedvezőbb termikus tározókat vonjuk be. A prioritás továbbra is a szoláráram saját célú felhasználása marad. A hőt csak azzal a többletárammal fogjuk előállítani, amit nem tudunk közvetlenül felhasználni.

Az Ön előadásának a címe eléggé provokáló. Ön már régóta nevezetes arról a kijelentéséről, hogy ésszerűbb lenne, fűteni a szolárárammal. A szolár ágazatán belül ez mindenféleképpen sokat tárgyalt téma. Milyen reakciókat szokott Ön kapni?

Ez igen kölönböző. A fotovoltaik képviselői mondják: logikusnak hangzik, miért is ne? A szolárterme, azaz a napkollektoros ágazat  rajongói viszont igen érzékenyen reagálnak és pokolba kívánják ezt mint energiatechnikai bűncselekményt. Én azonban a szolártermikának is nagy lehetőségeket látok, ha a fotovoltaikán keresztül növekedni fog ezek telepítési száma. A szerelőnek végül is teljesen mindegy, hogy ő egy kollektort vagy egy fotovoltaikus rendszert köt a hőtározóra.

Hogyan fűtsön az ember a szolárárammal – közvetlenül vagy egy hőszivattyúval?

A fűtési rendszer összekötésénél ezeknek a kiegészítő költségeknek alacsonyaknak kell lenniük, hogy a szolárrendszer fel tudja venni a versenyt az olaj és a gáz féle tüzelőanyagokkal. A hőszivattyús szoláris fűtés akkor érdekes, ha a hőszivattyú mindenféleképpen be volt már tervezve vagy már meg van. Ugyanakkor sok szól a közvetlen fűtés mellett. Egy fűtőszál vásárlása biztosan olcsóbb mint egy hőszivattyú.

Miért olyan nagy a hőszivattyú elleni idegenkedés a szolártámogatók néhány körében?

Az elektromos fűtés hosszú ideig maga volt a bűn. Az elektromos fűtéseket eredetileg azért vezették be, hogy jobban ki legyenek használva éjszaka az atomerőművek. Ezért nemrégen még számomra is tabu volt az elektromos fűtés. Ha azonban pár év múlva leállítjuk az atomerőműveket, úgy ismét jó lehet az elektromos fűtés. A lényeg az, hogy honnan jön ehhez a villamosenergia.

Megalapozott még az ilyen idegenkedés?

Az a fontos, ahogy mondtam, hogy honnan jön a hőszivattyú részére a villamosenergia. Ha egy olyan energiaellátótól vételezzük azt, amelyik szénarányú részesedése magas, akkor a hőszivattyú környezeti mérlege sem jobb mint egy gázkazán kalóriaértéke. A zöld(öko)áram által viszont lényeges előnyei vannak a hőszivattyúnak. Egy további nyitott oldala a hőszivattyúnak még az alkalmazott hőtőközeg. Itt majdnem kivétel nélkül még az extrém klímakárosító R-22-t használják hűtőközegként, amit már több éve bírálok. Ebben a pontban több felelősséget várnék el a hőszivattyúk gyártóitól. Hűtőgépeket is lehetséges klímakárosító CFC nélkül üzemeltetni. Ha akarjuk, akkor az a hőszivattyúnál is lehetséges.

Megjegyzés:

(Freonok (CF₂Cl₂) (CFC) (Chlorofluorocarbons) mesterségesen előállított gázok, amelyek az ózonlyukat növelik – Wikipédia).

Az R-22 egy klórozott-fluorozott szénhidrogén (HCFC), amelyet gyakran használtak légkondicionáló-rendszerekben. Ha az R-22 kijut a levegőbe, a Napból származó ultraibolya-sugárzás lebontja, és a fluor a sztratoszférába kerül. A fluor reakcióba lép az ózonnal, ezzel csökkentve az ózon mennyiségét. Az ózonréteg elvékonyodása következtében a káros ultrabolyasugarak elérik a Föld felszínét, ezzel egészségügyi és környezeti elváltozásokat okoznak. A nemzetközi közösség ezért aláírta az ózonréteget károsító anyagok 2030-ig történő forgalomból való kivonásáról rendelkező Montreáli Egyezményt. Az Európai Unió azonban úgy döntött, hogy az R-22 használatát már 2015-ben betiltja

KÖRNYEZETTUDATOSSÁG:

Az R-407 és az R-410A nemcsak az ózonréteget nem veszélyezteti, hanem hatékonyabb is, mint az R-22.

Nem lett az már régen túltárgyalva, mert egyszerűen el kell adni a rendszereket?Van elképzelése Önnek arról, hogyan fog fejlődni a „szolárisan üzemeltetett hőszivattyú” piaca?

A fotovoltaikával történő fűtésnek óriási lehetősége az, hogy hamarosan olyan piacaink lesznek, amelyek nem számítanak semmiféle támogatási programokra sem. Remélhetőleg ezt nem fogják aláásni hamarosan különböző járulékokkal és védővám intézkedésekkel az új fotovoltaik rendszereknél. Néhány politikus azonban már gondolkodott ezeken is. Pillanatnyilag még alacsony ezeknek a telepítési száma. Ha a politika józan megítélésű marad, úgy ez a piac legkésőbb az 52 gigawattos plafon elérésekor óriásit tudna fejlődni. A klímavédelem érdekében nagy szerencse lenne.

A kérdéseket Michael Fuhs tette fel.

2013.04.29. | Forrás: Solarpraxis AG | Michael Debreczeni